Ajánlatkérés

Vegye fel velünk a kapcsolatot személyesen, vagy hagyjon üzenetet!

Ajánlatkérés
Vissza a bejegyzésekhez

A nyomtatásnak leáldozott – vagy nem?

2015.
10.
26.

Ilyen, és ehhez hasonló címek gyakorlatiga naponta látnak napvilágot. Ezek táptalaja nyilvánvalóan a digitális korszak. Mit jelent ez? Azzal, hogy egyre nagyobb hangsúly helyeződik a digitalitásra, hogy állítólag (sőt, szemmel láthatóan) ebben a korszakban élünk, megkérdőjeleződik a nyomtatás jövője, pontosabban sokan felhívják a figyelmet arra, hogy a digitális korszakban vajmi kevés szükség lesz a nyomtatásra. Ez azonban sokszorosan téves következtetésnek bizonyul. Miért?

Először is, attól hogy azt a korszakot, amiben élünk, digitálisnak nevezik el (jelezve a hangsúlyeltolódást), még nem kell, hogy nyomtatás kivesszen belőle. A Gutenberg-galaxis, bár szintén korszakként határozható meg, nem jelentett egyet a kézírás kiveszésével, sőt még a kézírás általi másolás eltűnésével sem. Az, hogy megjelenik a hétköznapjainkban egy új médium, egy új cselekvési forma, egy új eszköz, egy új metódus stb., még nem jelenti azt, hogy ez egyeduralkodóvá válik. Ha ez egy így volna, egyszerűen meg sem jelenhetett volna újként, hiszen a régi (mint szintúgy egy korszak meghatározó eleme), nem engedte volna betüremkedni. Következésképp megférhetnek egymás mellett médiumok, metódusok stb., még akkor is, ha az egyik nagyobb hangsúlyt kap, mint a másik.

 

Akik számára ez az érv túl absztrakt volna, azok vessenek egy pillantást a statisztikákra. A nyomtatás szerepe, a napi átlag nyomtatási számokat tekintve világszerte, nemhogy csökken, de növekszik. Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a tizenévesek 40 százaléka inkább nyomtatott formátumban olvassa a kötelezőket, vagyis nem részesíti előnyben az e-bookot, vagy számítógépet, ahogy az okostelefont, illetve a tabletet sem. Nem is beszélve azokról a felnőttekről, akik nem szeretik a „kütyüket”, akik igyekeznek elkerülni a nyomógombokkal és az érintőképernyőkkel való találkozást is.

Az előző részben arról írtunk, hogy a nyomtatásnak nem kell azért kivesznie az életünkből, nem kell eltűnnie csak azért, mert ma az úgynevezett digitális korszakban élünk. A digitális korszak ugyanis nem egyenlő azzal, hogy minden digitális (hiszen például mi, emberek sem vagyunk digitálisak), csupán azt jelöli, hogy ennek szellemisége határozza meg a korszak alapstruktúráját. Ez azonban nem jelent kizárólagosságot. Ezúttal néhány félreértésre hívnánk fel a figyelmet.

 

Nyomtatott vs. digitális – Bár az eddigiek során pontosan erről írtunk, érdemes kiemelni egy nagyon fontos szempontot. A digitális és a nyomtatott alapvetően nem versenytársak, hanem partnerek. Mit jelent ez? Azt, hogy elég szűk az a terep, ahol egymás alternatívái lehetnek, vagyis az, ahol nyílt lehetne a verseny, ahol ugyan azt a feladatot látja el az egyik és a másik is, tehát az összemérhetőség megvalósulhat. A valóságban ezek inkább kiegészítik, mintsem hogy lefednék egymást. Az egyik állandó és folyamatos változásban van, gyors, de közben megfoghatatlan. A másik jelen van, megérinthetem, és nincs szükségem egy harmadik félre, egy eszközre, ami dekódolja az általam értelmezhetetlen kódokat, hogy aztán szövegként megragadhassam őket. Valójában tehát nincs versengés a két médium között, inkább reláció van, szoros összekapcsolódás.

 

A fiataloknak nem kellenek a könyvek – Erről szintén írtunk már, de érdemes mélyebbre ásni. Él az a városi legenda, hogy a mai fiatalok már csak a „kütyükön” bogarásznak/böngésznek, és semmi esetre sem vesznek könyvet a kezükbe. Ez egyrészt nem igaz, ahogy a már említett amerikai kutatás eredményei is igazolták. Másrészt, ha igaz volna sem biztos, hogy ez a médiumon múlik, vagyis nem feltétlenül a digitálist helyezik a nyomtatott elé, lehet, hogy az egyiken és a másikon megjelenő tartalmak különbségével kell szembesülnünk. Könnyen meglehet, hogy a könyvek terén még mindig túlságosan konzervatívak vagyunk az internet keresetlenségéhez képest. Ez nem azt jelenti, hogy mindent ki kellene nyomtatni, de azt jelentheti, hogy át kellene gondolnunk a műfajokat.

 

A digitális és a nyomtatott szemben állnak egymással! – Ilyen, és ezekhez hasonló hiedelmekkel szeretnénk leszámolni, hiszen ezek valóságalapja erősen megkérdőjelezhető. A nyomtatás ma is napi feladatnak számít, a hétköznapjaink szerves részét képezi. A sorozat befejező részében még egy (makacs) tévhittel igyekszünk leszámolni.

 

„A nyomtatás káros hatással van a környezetre”
Erről már sokszor, sokféle szempontrendszeren keresztül írtunk. A környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a zöld világszemlélet közeli jövőnk egyik legszilárdabb alapkövévé kell, hogy váljon, hiszen korunk kihívása a globális felmelegedés, és az általa okozott környezeti változások. Éppen ezért körültekintőnek és alaposnak kell lennünk, a szívünkre kell tenni a kezünket, és a változás útjára lépni mihamarabb. Ez tehát nem kérdés! Azonban vitatható, hogy a nyomtatás mint olyan környezetszennyező lenne.

 

Szó se róla, az erdők módszeres kiirtása (bármely célból is) lassú, de biztos öngyilkosság. A papír pedig tény, hogy hatalmas szerepet játszik ebben, a papíron keresztül pedig a nyomdaipar is. Azonban, legyen ez bármily furcsa, éppen a papíripar vonta a figyelmet az erdőirtás problémájára és az ebből következő, vészjósló jövőképre. Ez abszolút nem mellékes szempont, hiszen nem csak a papír-előállítás miatt vágják ki a fákat, viszont a papír példáján most már odafigyelnek erre az általános/globális fenyegetésre. Emellett mára szigorú szabályozások irányítják az újrafeldolgozás mechanizmusát is. 
Egy másik fontos szempont, amire szintén többször felhívtuk a figyelmet, hogy a tudatos felhasználás alapvetően nem kártékony, hiszen a környezetszennyezés legnyilvánvalóbb katalizátora a felelőtlen, fölösleges hulladékot generáló, a forrásokat nyakló nélkül kiaknázó hozzáállás. Ha azt nyomtatjuk ki, amire valóban szükségünk van, s azt, amire már nincs, elvisszük egy gyűjtőpontra, vagy egyszerűen szelektíven gyűjtjük, óriási lépést tettünk előre. 

101 mellék - üzlet, értékesítés 
102 mellék - bélyegzőkészítés
103 mellék - szerviz 

HÉTKÖZNAP 800-1700
HÉTVÉGÉN ZÁRVA

 

Miért kockáztatná céges és személyes adatainak biztonságát?

2018.
06.
05.

Semmisítse meg szükségtelen dokumentumait gyorsan, tisztán és könnyedén!
Válasszon igényeinek megfelelő iratmegsemmisítőt a Fellowes termékcsaládból

 

Tovább olvasom

Új generációs HP nyomtató a Tonerklinika üzletében

2018.
05.
24.

Lépjen be a 21-ik századba.
Használja nyomtatóját lakása vagy irodája bármely pontjáról.
Élvezze a kötetlenség és az elérhető árú nyomtatás előnyeit.

Tovább olvasom

Xerox Phaser3020/ WorkCentre3025 nyomtató toner utántöltése a Tonerklinikán

2017.
01.
12.

A Xerox kis irodai, otthoni lézernyomtató újdonsága, a Xerox Phaser3020 és a WorkCentre3025 . gyártó mind a két készülékhez egy kezdő, csökkentett, úgynevezett demó kazettát biztosít. A Tonerklinikán ez sem okoz problémát. A toner felújítása során felszabadítjuk a kapacitást teljes értékűre, így nem szükséges még egy új tonert vásárolni.

Tovább olvasom
További bejegyzések
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre és maradjon naprakész!